Körülbelül az idő tájt, amikor Taylor kiszámolta, hogy hány másodperc alatt lehet villanykörtét cserélni, írta meg H. Olerich Egy város és vidék nélküli világ című regényét, amely bemutat egy marsi civilizációt, ahol az idő olyan értékes, mint a pénz. Egy évszázad múltán ez a jóslat valóra is vált: az idő egyre inkább hasonlít a pénzre. Ez megnyilvánul olyan, gyakran használt kifejezésekben is, mint „időmilliomos", „időrabló" stb. az időnek kétség kívül fontos szerepe van a kor emberének. A fogyókúra a legjobb, ha gyorsan fejti ki hatását. Online áruházunkban számos olyan fogyasztószert, sporteszközt találsz, amely segít ebben. Ott van a
haskerék amelynek hála nemcsak a fogyás fog menni, de még a hasad is szép kidolgozott lesz. Annak ellenére, hogy a legtöbb kultúrában rohanó világban élnek az emberek, vannak olyan kultúrák, ahol nem futnak versenyt az idővel. Miért? A válasz részben a gondolkodásmódunkban rejlik, az időről alkotott felfogásunkban. Bizonyos filozófiai tradíciókban - a kínai, a hindu és a buddhista hagyományban - ciklikus időfelfogás uralkodik. A kanadai Baffin-szigeten az inuit indiánok ugyanazt a szót -uvatiarru - használják a távoli múlt és a jövő kifejezésére is. Az időt - ilyen kultúrákban - természetesen kezelik. Folyamatosan megújul körülöttünk, akár a levegő, amit beszívunk. A nyugati gondolkodásban az idő lineáris, a nyíl könyörtelenül repül A pontból B-be: így véges, tehát értékes, vagyon. A kereszténység tovább fokozta rajtunk a nyomást, hogy minden pillanatot jól használjunk. A bencés szerzetesek szigorú napirend szerint éltek, mert hittek abban, hogy különben az ördög gondoskodik tennivalóról. A tizenkilencedik században Charles Darwin így foglalta össze a nyugati rögeszmét: „Az az ember, aki vesztegeti az idejét, nem fogja felfedezni az élet értelmét."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése